A fény felé

Szokás a nőket virághoz hasonlítani. Amint a virág kidugja első hajtásait a földből, olthatatlan vággyal tör a fény felé. Lehet a legtermékenyebb földben, lehet ideális körülötte a hőmérséklet és a nedvesség, ha nem kap elég fényt, menthetetlenül elsorvad. Hasonlóak vagyunk mi nők is. Míg férjünk, fiaink és barátaink inkább nézik a földet, addig mi tekintetünket az égre emeljük: minden teremtmény alkotója és éltetője, az Örök Fény felé. Ebben a kötetben évezredek ködét áttörve azok gondolatait gyűjtöttem össze, kik a menny iránti vágyódásukat szavakba öntötték és leírták. Mind egy-egy sugár, mely megvilágítja lelkünk éjszakáját és segít elindulni a földi sötétből - a Fény felé.