A lágerből alászállt mennyei Jeruzsálem

„Bilincsbe vert a szeretet, hogy magához láncoljon, és kivésse rajtunk a hozzá való hasonlóság vonásait.” Amikor 1950 őszén a Zircre internált nővéreknek el kellett hagyniuk a lágerré nyilvánított apátságot, ebben a mondatban foglalták össze meghurcolásuk tapasztalatát és ezzel a belső hozzáállással indultak útra abba világba, amelynek vezetői elvették tőlük a szerzetesközösségükhöz való tartozás minden látható jelét és kapaszkodóját. Búcsúzásukkor Endrédy Vendel zirci apátnak emlékalbumot nyújtották át, amelynek utolsó mintegy bejegyzése nem 1950, hanem 2000-ből való, miszerint az emlékkönyv a Zircre internált 500 nővér hálaajándéka a ciszterciek nagy atyjának. Ezt a néhány sort M. Skolasztika OCist, a Regina Mundi Apátság egykori könyvtárosa csatolta ehhez az összeállításhoz, hiszen az emlékajándékot – az 1950. november 21-ig Bakonyboldogasszonyban, majd 1951. február 2-tól Érdligeten mind a mai napig folyamatos közösségi életet élő – ciszterci nővérek őrizték a kommunizmus idején, néhány éve pedig letétbe helyezték a Zirci Apátság kiállítása számára, ahol e forrásértékű dokumentum ma is látható. Az emlékalbum fakszimile kiadását kísérő tanulmányokból létrejöttének körülményeit ismerhetjük meg. E mellett közreadjuk a Zircen menedékre lelt szerzetesek és szerzetesnők rövid életrajzát is.