Három nap, amely megváltoztatta a világot. Három nap, amikor ég és föld összeért. Három nap, amikor egy új teremtés vette kezdetét. Lehet, hogy ezek kissé plakátízű mondatok, de ez a három szent nap valóban abszolút fordulópont az emberiség történetében. Az időbeliségbe eljött az örökkévalóság. A földi létbe merült Ige halálával és feltámadásával megnyitotta az utat a halálból az életbe. „Ő új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül” (Zsid 10,20). „Szeret az ÚR, azért nincs még végünk” (Sir 3,22). „Krisztus szenvedésében és halálában felemésztődtek bűneink. Ha ezt hittel elfogadjuk, és hívő odaadással Krisztus követésének útját választjuk, és azon járunk, akkor az Ő szenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vezet minket…
