Evezz a mélyre!

„Evezz a mélyre!” (Lk 5,4) Ezekkel a szavakkal fordul Jézus Simonhoz, majd így folytatja: „Vessétek ki a hálótokat halfogásra”. És Simon, noha egész éjjel hiába próbált halat fogni, „Krisztus szavára” vízre teszi bárkáját és kievez, ez alkalommal a mélyre. A történet folytatása ismeretes: töméntelen halat fognak, olyan sokat, hogy társaival együtt félelemmel tekint Jézusra: ki ez az ember? De Jézus így szól hozzá: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10). Az elbeszélés jelképes üzenetét mindenki érti. Sok lelki író fejtette ki erről gondolatait. Úgy érzem, hogy az „Evezz a mélyre!” felhívással Krisztus ma engem szólít. „Személy vagy. A saját képmásomra teremtettelek téged, ki titok vagy önmagad számára. Ne félj attól, hogy léted legmélyére hatolj, még ha ez nem is könnyű. Csodálkozva fogod látni, hogy milyen összetett, mennyire megragadhatatlan lény vagy, és mégis, teljesen eltölt a vágy, hogy megismerd magad, egyre jobban, amíg néha bele nem szédülsz. De ne félj! Tudom, miből vagy, mivel Én vagyok mélységed mélysége.”